Nem kell, hogy mindenki szeressen,
már nem akarok megfelelni másnak,
nem kellenek az álságos mosolyok,
Tisztán lássam, kik azok az emberek,
kikre számíthatok mikor nevetek épp,
kik azok, kiknek a vállán zokoghatok,
mikor beborul felettem, szürke az ég.
Már nem akarok megváltozni másért,
így szeret és fogad el, aki jön velem,
megmondom amit gondolok, szólok,
nem lesz többé hallgatás a nevem.
Nem hallom a negatív, lehúzó szót,
csak sajnálkozva nézem ki mondja,
nem haragszom rá,hisz nem tudja,
nem velem, magával van gondja.
Már nem számít más,csak szeretni,
adni és kapni akarok amíg csak élek,
viszlátot mondok annak ami elmúlt,
üdvözöllek bennetek, jövő, remények.
Dóró Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése