Mikor sikerült kimondanod, ami fájt? Mikor hallgatott meg valaki? Mikor tudtál úgy beszélni, hogy nem panaszkodtál, hanem megosztottad a környezeteddel azt, ami igazán bántott? És mikor figyelt rád valaki úgy, hogy közben nem magára gondolt, hanem minden szeretetével, segítő szándékával feléd fordult? És tudta, hogy segít neked, már azzal is, hogy meghallgat? Ha az ember valakit meghallgat: könnyít rajta.
Müller Péter
Figyelj és hallgass meg!
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg,
és Te tanácsot adsz,
nem teljesíted kérésemet.
Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg
érzéseimet, és Te elmagyarázod,
miért rossz, hogy így érzek,
akkor rám tiportál.
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg,
és Te úgy érzed, hogy valamit
tenned kell, hogy problémám megoldódjon,
bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy Te süket vagy.
Nem kértem mást, csak hogy figyelj
és hallgass meg.
Nem kértem, hogy tanácsolj,
sem, hogy tegyél.
Nem kértem mást, csak hogy
meghallgass.
Nem vagyok tehetetlen
csak gyönge és elesett.
Amikor teszel valamit helyettem,
amit nekem kellene tenni,
csak alátámasztod félelmemet és gyöngeségemet.
De ha elfogadod, hogy úgy érzek, ahogy érzek,
még ha ez az érzés számodra érthetetlen is,
lehetővé teszed, hogy megvizsgáljam
és értelmet adjak az érthetetlennek.
Ha ez megtörténik, a válasz világossá válik,
és tanácsra nincs szükség.
Talán azért használ sok embernek az imádság,
mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást,
figyel és meghallgat, a többit ránk bízza.
Tehát Te is kérlek, figyelj és hallgass meg.
Ha szólni akarsz, várj egy ideig,
és akkor én is tudok Rád figyelni.
Agnes Beguin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése