Ez a hónap búcsúzik a téltől,
februárban nyúlnak a napok,
csökkennek az éjjeli fagyok,
A hófüggöny-varázs elmúlóban,
a fehér táj emlék lesz csupán,
hogy mi vár ránk február után?
Tavaszi nap s földillat valóban...
Mert az idő kereke meg nem áll,
kizöldül az eke-szántott határ,
virágoknak felvirrad a napjuk.
Szemünk csillog a zöld, üde honra,
felmászunk egy szellő-járta dombra,
s víg arcunkat cirógatni hagyjuk.
Szuhanics Albert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése