Ha majd az ünnepi asztalt körül ülitek,
és a látvány előhozza a múltemlékeket,
hagyjátok, hogy szívetekben helyet kapjanak
mindazok, kik e világból messze utaztak.
Hagyjátok, hogy minden emlék elevenné váljon,
mert csak úgy lehet boldog, meghitt a karácsony,
és csak úgy lehet teljes az Istenáldott ünnep,
ha gondolatban szeretteink mellettünk lehetnek.
Bár úgy hisszük, hogy a távolság le nem győzhető,
és mind aki elment már vissza sosem, jő,
de tudnunk kell azt is, hogy a lélek ezüstszárnya
mindig utat talál földi otthonába.
Ezért bízva higgyük csak, hogy egy-egy ünnepnap,
minden eltávozott szerettünk hazalátogat,
azért, hogy teljessé tegyék, és hogy kiegészítsék
szíveinkben tátongó hiányuk részét.
De nem kell ahhoz ünnepnap, hogy újra érezzük
a szíveinkben ott lapuló nagy szeretetük,
hiszen eltelhet még sok száz nap, vagy akár ezer év,
bennünk nem halványul el a sok megélt emlék.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése