Ma Luca-nap .
Luca napjához, amely a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja volt, rengeteg népszokás, babona és jóslás kötődik.
Eredetileg Szent Lúcia, azaz Luca napjára emlékezünk december 13.-án. A hagyomány szerint a 3. és a 4. századfordulóján Szicíliában, Siracusában élt és mártírhalált halt egy fiatal szűz bizonyára álmában sem gondolta volna, hogy a magyar népi hiedelemvilába idővel mekkora karriert fut be boszorkányként.
Szent Lúcia keresztény ünnepére ugyanis jó pár pogány babona és hiedelem ráépült, hiszen az egykori
téli napfordulón, az év legrövidebb napján a hosszú éjszaka miatt árthattak a gonosz szellemek és boszorkák legtöbbet bűbájaikkal. Ezért Luca napját a magyar folklórban leginkább gonoszjáró napként tartották számon. Az e napi népszokások közül talán a legismertebb a Luca széke.
A boszorkánnyá vált Luca felismerésére, ezen a napon fogtak hozzá a Luca-székének elkészítéséhez, melyet a boszorkányszögnek megfelelően hagyományosan kilenc-, vagy tizenháromféle fából állítottak össze, és a boszorkány megfigyelése előtt varázskörrel kerítettek körül. A Luca nap estéjén elkezdett Luca-széknek - melyen minden nap folyamatosan dolgoztak - karácsonyra kellett elkészülnie
Karácsony estéjén a széket elvitték a templomba az esti misére, s ha a készítője ráállt, meglátta a falu valamennyi boszorkányát.
Hogy készül a Luca széke?
mint a nádirigó fészke.
Minden napra egy-egy rész,
tizenharmadikra kész!
Ahány része, szeglete,
annyi fajta fa benne.
Tölgyfalap az ülőkéje,
minden lába más-más féle.
Szöget ne keress benne,
csapok, ékek tartják össze,
mégis kibírja, ha ráállsz,
hogyha csodát látni kívánsz!
Karácsonynak éjjelén,
boszit, ha látni szeretnél,
csak állj fel rá, és less nagyon,
ha banyát látsz, csípd nyakon!
Hanem aztán szedd a lábad,
ne ijesszen meg az árnyad!
Szórj magad mögé mákot,
így rázod le boszorkányod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése