A tudósok mindent tudnak

199 éve, 1825. február 18.-án született Komáromban Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő egy humoros költeményével emlékezem meg róla.

A tudósok mindent tudnak,

Csak jó időt csinálni nem;

Mindennek tudják az okát,

Mi előjön a földszinen.

Tavaly hogyan kitalálták,

Mért nincs eső az alföldön?

Nem is lesz már, ha csak velünk

Egyet nem fordul a földgömb.

Mivel lapos, nincsen hegye,

Mely a felhőt odaszíjja;

És mert az ültetett fáknak

Vagyon ottan szörnyü híjja.

Mert a Tiszát szabályozták,

Kiszáraszták a sok mocsárt,

A mely annyi egészséges

Felhőnek való gőzt bocsát.

Mert nincs cisternánk, csatornánk,

Réteket öntöző árok,

S végül mert - nyakasak vagyunk

S hozzá - tudatlan barbárok.

Aztán itt van! tessék mostan:

Azt a paruplit! hogy', esik!

Pedig az alföld, mint tavaly,

Most is csak olyan róna sík.

Azóta sem nőtt rajta hegy.

Szerb tövisből sem lett pálma.

Legnagyobb hegy: trágyakupacz

A hol tavaly csak ott áll ma.

Tiszánk úgy van, a hogy megvolt,

Árkunk ugy nincs, a hogy nem volt,

Mesterséges fűvetésről

Úgy nem tudunk, mint a megholt.

Nyakunk is kemény, mint tavaly,

Barbárok vagyunk, mint tavaly.

Még is már az országút is

Olyan alattunk, mint a vaj.

Most már uszunk, most azt kérjük

Ne add uram olyan nagyon!

Engedj egy kis napot sütni,

Hogy a szérü felszáradjon.

Mit mondanak a tudósok,

Hogy mostan hát mit csináljunk?

Mit ültessünk, mit árkoljunk?

Hogy fel ne kopjék az állunk.

Biz az irott tudományban

Semmi segedelem nincsen:

Legjobb gazda a jó idő,

Legfőbb tudós, - az Ur Isten.
Jókai Mór