Leszel az?

Leszel az aki majd feltölti mosollyal az életem,

ki azért született, hogy legyen csodás festményem?

Leszel az aki majd mosollyal köszöni meg, hogy vagyok,

ki azért születtet, hogy sárgára színezzük együtt a Napot?

Mondd akarsz a pajkos játszótársam és barátom lenni,

kivel egyszerű minden, könnyebb a levegőt is venni?

Mond akarsz őrülten rohanni velem a semmi szélére,

eljutni a mesék földjére és pontot rakni a kétség végére?

Leszel az aki majd őszülő halántékomra is csókot lehel,

ki azért született, hogy míg élünk soha ne hagyjon el?

Leszel az aki majd ha már közelít lassan a fény felém,

ki azért született, hogy akkor is reményt leheljen belém?

Dóró Sándor