Ma mélyedj el magadban, gondolkozz kicsit,
és idézd fel rég nem látott szeretteid, drága arcait,
idézd fel a múltban hagyott szép emlékeket,
Meglásd, hogy akkor már nem is fáj annyira,
az, hogy tőled az élet, őket, tovasodorta,
mert rádöbbensz, ha elmélyülten felidézed őket,
olyan mintha ott lennének mind-mind, teelőtted.
Tudnod kell, míg szíved mélyén helyet adsz nekik,
és nem feleded a velük töltött idő perceit,
addig éppen olyan lesz számukra odafenn az élet,
mintha sosem lettek volna halálra ítéltek.
Mert bizony van egy köztes út, az emlékezés útja,
ahol az égi, földi lelkeknek, eleven a múltja,
ahol újraéled minden, ami valóság volt egyszer,
akárhány évtized, vagy évszázad is telt el.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése