Kereszt előtt, a Gecsemáné kertben
a Nagy halál már bontja szárnyait,
a szőrnyű kínok véres árnyait.
"Atyám, Te látod gyötrődésemet;
szomorú lelkem oly megpróbált!
Nem az enyém, a Te akaratod legyen!
De, ha lehet, vedd tőlem e pohárt."
Eljött az utolsó óra;
a gyötrelmek kínos éjszakája,
s bár vérrel verejtékezett a szent Fiú,
nem jött válasz könyörgő szavára.
Igy van velünk is emberekkel;
kételybe sodor a szenvedés.
Nekünk is van egy Gecsemánénk,
hol segít, a Krisztusban való elmélyedés.
E nap, életednek számadását kéri;
lelked, Isten akaratát teljes súllyal érzi.
Gecsemáné éjszakát nekünk is kell élnünk;
mely nem világot vált meg, de megméri a hitünk.
A próbák és a szenvedés éjszakája ez.
S ha úgy érzed, hogy imádra nem jön felelet;
Jézus melletted áll, táplálva hitedet,
s erőt ad, hogy végig vidd te is keresztedet!
Posztós Lenke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése