Karácsony szelleme

 

Karácsony szelleme jár a házak között,
Tündérek angyalszárnyán szívekbe költözött.
Csillogó fényfüzérek, amerre járok, mindenütt,
gyermek és felnőtt szemek tűnnek elő az ablakok mögül.

Karácsony szelleme, susognak a karcsú fenyők,
erdő mélyén, favágóktól őrzi őket kicsi őz.
Hó borítja ágaikat, közeleg már az ünnep,
didergünk, fázunk, reszketünk, de a fenyő ebből mit sem érez.

Karácsony szelleme, téged várunk egyre csak,
általad lesz minden ember napról napra boldogabb.
Künn a fagyban, hideg télben, erdőt, mezőt hó borít,
szobákban a karácsonyfa kicsit, nagyot összehív.

Karácsony szelleme, megérkeztél végre,
díszbe öltözötten vártunk, asztalt körbeülve.
A karácsonyfán is kigyúlnak a fények,
kalács illatozik, pulyka a sütőben.

Karácsony szelleme, csilingel a csengő,
karácsonyfa alatt egy ajándékhegy nől.
Gyereksereg tolong keresve, kutatva,
ünnepi titkokat boldogan találva.

Karácsony szelleme, zúzmara a fákon,
fenyőfa illata, jégvirág az ablakon.
A meleg szobában együtt van a család,
Szeretve ölelik át a nagy karácsonyfát.
Lánczi H. Saci