Gyertyák

 

A kopottas ágak között
szinte tavaszi a szél
ami bujkál, széthordva
a város szennyesét.
Ma akvamarin színt kapott az ég.
Érthetetlen tünemény.
Közben katedrálisokban
és meleg szobák rejtekén
"készül" a Karácsony.
Gyertyák várnak egyenként,
hogy fényüknél,
majd mindenki
egy jászolba lásson.
Három lila
és egy rózsaszín,
lecsorgó könnyein keresztül
adja hírül,
hogy a bűnbánat,
megtérés
és az ünnep -
a hit,
remény
és szeretet,
egy
Fiúban testesült meg.

***

Három kis pislákoló
vacak lángocska
tegnap szemtelenül
a szobámban
szerteszét szaladt.
Körbenézett,
bátortalan füstjével
úgy döntött,
marad,
miközben illatokkal
bombázta a tudatomat.

Rám pöfékelte
a béke illatát,
előbányászta
azt a valamikor volt,
ropogós, csillagfényes
éjszakát.
Éjféli misék
zengő kórusát:
Gárdonyi
egyszerű pásztorát,
Boldogasszony Anyánk
dallamát,
s az összegyűltek
elbocsátó
Pápai himnuszát.

Üzen,
hogy itt vagyok,
és mikor a negyedik gyertyám
is felragyog,
jászolodba
elballagok hozzád,
és ajándékul
újra megkapod
a karácsony
édes,
szent
misztériumát.

***

Az asztalon
egy gyertyaszál pislákol.
Barátságosan körbenéz.
Látva, hogy jó helyen jár,
egy vidám lobbanással
szabadon engedi
a Karácsony "szellemét".
Advent első vasárnap.
A többi három,
koszorújában,
érintetlen hófehérben
arra vár,
hogy szülessen a Megváltó
és az otthonainkba`
- a párolgó, jászolszagú
csendben kérődző békét,
a zizzenő szalma menedékét,
a fahéj, méz és kalács illatát,
védelmét és áldását egész éven át -
talán már nekünk ajándékozza.
Vassné Szabó Ágota

Utánközlés a szerző engedélyével lehetséges