Új év vacog küszöbünkön,
bebocsátást vár.
Még nem halljuk a kopogást,
fény töri a lombvarázst.
Érett asszony
gyümölcsétől megválik,
színét unja -
új ruhába öltözik.
Gyors időnek vasfoga rág,
leperli a lombruhát -
s az avarban,
az avarban,
hempergőzzünk egyet, gyorsan!
Játszi könnyed fellegek
- színük váltják, remegek -
meghozzák a hideget.
Nagy pelyhekben hó hullik,
fárad a nap, elalszik -
egyre ritkábban van ébren.
Csillog a hó, csodaszépen,
majd egy napon, decemberben,
meghalljuk a kopogást.
Izgatottan tárjuk ajtónk:
ő az, vagy valaki más?
Új év vacog küszöbünkön,
bebocsátást vár?
Új év vacog küszöbünkön,
bebocsátást vár.
Szima
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése