Vigyázd édesanyád

 

Vigyáz édesanyád, mert általa van az,
hogy az élet szépségén elámuldozhatsz,
és örömöt lelhetsz a virágokban, fákban,
tavasz-ébredésben, őszi elmúlásban.

 

Vigyázd édesanyád, mert te vagy lelke mása,
s mert neked fáj majd minden sűrű könnyhullása,
amit kíméletlen sorsa néki kiszabott,
s amit jól elrejtett fájdalma reá aggatott.

 

Vigyázd édesanyád, mert karja biztonsága
ad majd neked újult erőt a megpróbáltatásba.
Hisz amikor szívünknek nagy a fájdalma,
csak az anyai kéz az, mely enyhíthet rajta

 

Vigyázd édesanyád, mert egyszer egy napon
súlyos kereszt feszül gyönge válladon,
a hiány keresztje, mely addig mar és éget,
míg utat nem nyitsz édesanyád ölelő kezének.

 

Vigyázd édesanyád akkor is, ha majd
sírján minden virág holt levelet hajt,
mert ő ott a síron túl sem feledi azt el,
hogy kitől dobbant szívében az életadó jel
Kun Magdolna