Anyám, már odafent az angyalokkal van,
egy szerethető boldog, nyugodt világban,
ahol fájdalom, gyötrő kín, sosem létezett,
Amott a másik világban, ahol angyalok vigyázzák
csillagok közt szunnyadó éjszakai álmát,
minden emberi, szép érzés megtalálható,
ezért is oly nagyon boldog minden ott lakó.
Az angyalok fénnyel átszőtt selyemruhája,
az Én, tisztalelkű édesanyám éji párnája,
ahol nyugodt szívvel hajthatja álomra a fejét,
mert tudja, épp oly boldog lesz majd az ébredés.
Anyám, az angyalokkal biztonságban van,
hisz nincs már többé félelem, mi szív mélyébe mar,
és nincs betegség sem, vagy bánat, szenvedés,
ami újra kettétörhetné földi életét.
Drága-drága angyalok, hát vigyázzátok anyám,
óvjátok a szívét, ha majd emlékezne reám,
hiszen jól tudom, hogy néha-néha Ő is könnyezik,
megsiratván gyermekeit, és földi életit.
Fénnyel átszőtt, selyemruhás égi angyalok,
könnyeiért, jó anyámat meg ne bántsátok,
hiszen jól ismerem anyámat, és bízván tudom azt,
hogy lelke egy része a családban maradt.
Így olykor-olykor majd odaát is elered a könnye,
megsiratva mindazt, amit elvesztett örökre,
és megsiratva gyermekeit, szép otthonát, házát,
hiszen ezek voltak azok, amikben meglelte az álmát.
Kun Magdolna
